7.rész- Hopeal:')

Itt is az új rész még a 2O13-as év előtt fel akartam ezt tenni:')

Jó olvasást kövért komi, és léci a komiba írjátok meg mi tetszik és mi nem tetszik benne.:) Előre is köszi puszi.:33

- Szk<3

*Amy szemszög*

Szóval csak a telefonom nyomkodtam mikor az a Zayn gyerek szólt hozzám.

- Ma egész nap a telefonod fogod nyomkodni? –kérdezte és felém fordult

- Neked nem mindegy? – kérdeztem még mindig a telefonomat nyomkodva.

- Nem. – mondta és egy mozdulattal kikapta a kezemből a telefonomat,és én abban a percben fel is álltam.

- Oké ez nem vicces menő gyerek! Szóval ide a telefonom ameddig szépen beszélek! –mondtam és a kezemet tartottam,hogy ideadja és tekintetem rá szegeztem.

- Nocsak Amy bekeményít. – nevette el magát Zayn és ekkor a figyelem központjába kerültünk

- Igen talán zavar? – kérdeztem még mindig komolyan

- Egy szóval se mondtam. – felállt majd közel jött hozzám és farkas szemet néztünk, így álltunk kb egy percig. Miután Zayn feladta és a far zsebembe tette a telefonom.

- Húúú ez de menő mozdulat volt! Figyeltétek? Atya ég!! – gúnyolódtam vele és erre mindenki fel nevetett, majd vissza ültem a helyemre.

- Amúgy mesélj már magadról .- mondta a kék dzsekis srác, azt hiszem Ed-nek hívják.

- Hát…mit meséljek?! – kérdeztem.

- Amúgy az mennyire normális,hogy egy városban élünk és még látásból sem ismerlek?! – szólt közbe T.

- Ja,ja. – igazolta Cole.

- Fogalmam sincs…- mondtam és megvontam a vállam majd mosolyogtam egyet. Újra telefonozni kezdtem,nem sokkal később veszekedésre lettem figyelmes. Jack veszekedett valakivel telefonon, persze elég távol volt tőlünk de mégis tisztán hallatszott minden szava. Nem sokkal később vissza jött közénk.

- Mennem kell. – mondta Jack és sorra kezet fogott a srácokkal és tőlem meg puszival köszönt el, iszonyat jó illata volt, a cigi szag meg sem fogott rajta, és mint köztudott tény minden lány imádja a jó illatú pasikat úgy,hogy engem sem hagyott hidegen.

- Srácok,azt hiszem és is megyek. –mondtam pár perc múlva miután Jack is elment.

- Ilyen hamar? – kérdezte Zayn

- Ugyan már ő még kislány! Pizsama osztás van már! – szólt be T.

- Bekaphatod. – mondtam és egy szépet intettem nekik amitől röhögni kezdtek. Elköszöntem a srácoktól majd utolsónak,hagytam Harryt.

- Elkísérjelek?- suttogta a fülembe ölelés közben.

- Ááá. Nem kell egyedül is boldogulok. – mondtam

- Biztos vagy benne? Én nyugodtabb lennék ha legalább fél útig elkísérnélek. – mondta Harry

- Biztos vagyok benne! De értem nem kell aggódni! – mondtam

- Rendben, ha bármi baj van hívjál. – mondta és megpuszilt. Nem értettem mire ez a nagy felhajtás nem először megyek egyedül haza na mindegy. Egy hangos „sziasztok”-al köszöntem el még egyszer és elindultam hazafelé. Még csak szürkület volt,de untam így egyedül ezért felhívtam Hope-t úgyis csak suliban beszéltem vele. Elmeséltem neki a délutánom, aminek ö kifejezetten örült, nem tudom miért is de most,hogy így megosztottam vele nekem is mosolyra gördült az arcom. Eléggé hamar hazaértem így,hogy volt társaságom.

- Megjöttem! – kiáltottam el magam és ledobtam a cipőm

- Hol voltál? – kérdezte anya elég mérgesen.

- Hát….öhm…izé…- dadogtam gyorsan valamit kikellet találnom nem volt kedvem magyarázkodni ki az a Harry

- Izé…Hopenál voltam. – mondtam ismét

- Rendben de máskor szólni is kéne..- mondta anya és tovább rakosgatott a konyhában

- Oké. – mondtam és egy almával behúztam a szobámba. Nem nehéz kitalálni,hogy mi volt a legelső teendőm, bekapcsoltam a laptopom.

- Remélem át öltöztél! – kiáltott be anya

- Persze anya már rég! –kiáltottam vissza és gyorsan át öltöztem,hogy még ha véletlenül is benyit a szobámba ne legyen veszekedés belőle. Nem tudom talán én vagyok az egyetlen olyan ember aki akár egy héten keresztül gépezik akkor se unja meg. Szóval,hát felléptem facebookra,twitterre,tumblrra és weheartitra. Közben meg pedig zenét hallgattam. Éjjel fél 3 lehetett mikor rávettem magamat,hogy eljött a lefekvés ideje.

*Reggel*

12 kor ébredtem meg,és akkor is csak azért mert valaki becsapta kint az ajtót és ez a zaj fölkeltett. Elég hülyeséget álmodtam sokra nem emlékszem belőle csak annyira,hogy Harry meg a srácok voltak ott. Nehezen feltápászkodtam és kimentem a konyhába.

- Nocsak ki van itt komásan! – viccelődött apa.

- Neked is jó reggelt. – mondtam

- Reggelt? Van fogalmad hány óra? – komolyodott el.

- Várj még arról sincs fogalmam,hogy felkeltem .- mondtam és visszacsoszogtam a szobámba egy tábla csokival. A csokim kezdtem el majszolni mikor egy üzenetem jött Hope-től.

 „Tudom ez az óra amikor ébredezel így hát jó reggelt!:D<3 Nem jössz ma velem H&M-be? Siess a válasszal mert itthon megfognak gyilkolni:DDDDDDD!”

 -Hope.xx

Nos hát nem hagyhattam,hogy megöljék az én egyetlen Hope-m így hát vissza írtam neki,hogy jöjjön át majd utána megyünk. Még mindig a pizsamámban totyogtam otthon mikor Hope megjött.

- Nem csalódtam benned! – mondta Hope nevetve mikor belépett az ajtón és meglátott a pizsamámban.

- Haha. – mondtam.

- Siess! – utasított Hope. Majd bementem lezuhanyozni és egy laza öltözéket vettem fel.

*ezt*

El is indultunk Hope-al. Már majdnem ott voltunk mikor a telefonom szólalt meg….

6.rész- Harry barátai.:)

Bocsánat kedves olvasóim,hogy nem hoztam egy jó ideje új részt....hogy miért az nem lényeges....

Szóval itt az új rész enjoy és új részért komi. Jó olvasást. Addig is B.Ú.É.K.

-Szk<3

*Harry szemszög*

Amikor Amy át ölelt valami olyat éreztem amit szavakba nem lehet önteni. Szorosan öleltem vissza,majd ölelés közben fel emeltem. Lábaival kapálózni kezdet.

- Harry tegyél le! – mondta nevetve

- És ha nem?! – kérdeztem kihívóan majd a vállamra tettem.

- Tegyél le! – mondta komolyan és közben a hátamat ütötte.

- Nem fáj ugye tudod?- mondtam és  körbe vezettem a házamban.

- Ez itt a szobám látod?- kérdeztem és megfordultam hogy ő is lássa.

- Gyönyörű! Na tegyél le. – mondta

- Á még nem. – mondtam majd a fürdőszoba felé vettem az irányt.

- És ez itt a fürdőszoba. – mondtam és ismét megfordultam hogy lássa miről beszélek.

- Nagyon klassz! Csak könyörgöm tegyél már le! – mondta morcosan.

- Okés. – mondtam nyugodt hangom mert tudom ilyenkor mindenkit zavar ha nyugodt az ember. Így visszavittem a nappaliba és óvatosan az ágyra helyeztem.

- Hála Istennek ezt is megértem! – mondta Amy és a haját kezdte intézni. Épp mondani akart valamit Amy mikor a telefonom szólalt meg. Cole volt az.

- Mondjad tesó. – vettem fel a telefonom.

- Hey haver. Miújság? Nem jössz ki? – kérdezte  Cole.

- Ki? Most? Mehetek de nemtudom Amy akar-e. De ha megyek akkor se bringával. Azthiszem újra kell festenem…

- Újrafesteni??Azt meg minek? 2 héttel ezelőtt festeted le?!!

- Á semmi, hol vagytok?

- A „telepen” – mondta Cole ugyanis így hívjuk a helyet ahova járni szoktunk, a hely ahová Amy utánnam jött…

- Oké. Meglátom .Szia. - tettem le a telefont.

*Amy szemszög*

Vártam míg Harry leteszi a telefonját. Majd egyszer elhangzott egy ’szia’ amire már én is figyelmes lettem.

- Na?! –kérdeztem

- Nem akarsz kimenni a telepre? Cole meg a többiek is ott lesznek..Bár nem tudom ha ismered őket. Majd bemutatlak nekik. – mondta

- Mehetünk. Úgysincs mit csináljunk mást. – mondtam és mosolyogtam egyet.

- Hát..szerintem azzal nincs probléma,hogy ’nincs mit csinálni’ – mondta Harry és egy féloldalasat mosolygott, de én csak nevettem egyet. Aztán felvettük a cipőnket és én elvettem a dolgaim és elindultunk. Nem tűnt fel,hogy ilyen messze van talán azért mert most Harry nem nagyon beszélt nem tudom miért. Már nem voltunk messze mikor Harry megtörte a néma csendet.

- Előre elnézést kérek, nagyon hülyék tudnak lenni ez hangulattól függ. De rendesek amúgy. – mondta lehajtott fejjel majd felnézett rám.

- Á semmi. Nem hiszem,hogy ’bajok’ lennének. – mondtam majd Harry rám mosolygott. Párperc múlva oda is értünk. 5 srác fogadott minket, elég bizarr kinézettel, fültágesz piercing tetkók,persze fültágesz nem mindegyiküknek volt és persze püfékeltek is ezerrel. Furcsán éreztem magam mármint nem a kinézetük miatt hanem hogy egyedül én voltam lány. Harry be is mutatott nekik.

- Srácok ő itt Amy. – mutatott be én meg mosolyogtam egyet.

- Hello Amy. – mondták egyszerre mind az öten. Hangos nevetés került sorra. Majd Harry ülés szerint elmondta a neveket. Cole,Jack,Ed,T. és Zayn. Talán az a Zayn gyerek volt  a leghelyesebb az 5 srác közül. Talán azért is tűnt ki a többiek közül mert ő nem volt szét lövetve piercingel csak mérsékelten ki volt szúrva mint kétfüle. Tetkója meg az volt ’bőven’ vagyis az egyik a keze volt teli tetoválva és az se egészen csak az alkarja. Harry rám mosolygott ezzel megzavarva a gondolataim. Szóval hát oda mentem az 5 ’állat' akarom mondani emberhez. Nem volt semmi izé bennük,csak olyan szokatlan volt köztük ülni. Meghát Harry egyáltalán nem olyan mint ők. Persze talán csak azért mondom ezt mert nem ismerem eléggé jól őt. A hátralévő időkben a telefonom nyomkodtam. Mikor Zayn szólt hozzám, az ő nevét könnyebb volt nekem megjegyezni fogalmam sincs miért… 

                                                        Cole:

Jack: 

:

Ed:

T. :

Zayn:

5.rész – Mi.:D

~ujrész köviért komizzatok. Jó olvasást<3

  Szk.

*Harry szemszög*

Indulni akartunk mikor én csak álltam és néztem őt és megfelelő pillanatot kerestem, fogalmam sincs mire,csak kerestem. Amy megfordult.

- Na nem jössz már? – kérdezte én csak néztem őt.- Hahó föld hívja Harryt!! – szólt rám,közelebb jött és integetett a kezével a szemem előtt.

- De megyek. – tértem magamhoz

- Látom….Min gondolkozol? – kérdezte Amy és felvette a bmx-em és tett pár kört körülöttem. Sok mindenen gondolkodtam legfőképpen rajta és rajtam és mi lenne ha..de ő úgysem szeret úgy…így hát egy rövid szóval lezártam a témát.

- Semmin. – mosolyogtam.- Na de menjünk. – hadartam el ismét. Amy leszállt a bmxről és át adta nekem én csak toltam magam mellet. Némán sétáltunk az úton.

- Ma mit csinálsz? Így péntek alkalmából? – kérdeztem

- Semmit te? – zavarta le a mondani valóját 2 szóval.

- Én se sokat….Nem jösz át hozzám? – kérdeztem

- Most? És mégis mit csinálunk? – kérdezte

- Hát leteszem a bmx-em aztán meg meglátjuk… - mondtam

- Jobb dolgom úgysem akad…- mondta

- Hahaha. – mondtam halál komolyan

- Nem úgy értettem naaa. – mondta és kutyus szemekkel nézett rám

- Aha persze..- mondtam még mindig morcosan.

- Harry! – mondta aranyos hangon majd újra kiskutya szemekkel nézett rám felcsipeszkedett és egy puszit nyomott az arcomra

- Így gyakrabban sértegethetnél. – mondtam nevetve majd át öleltem. Nem sokkal később már otthon voltunk.

*Amy szemszög*

Harryvel tényleg boldog voltam, örülök,hogy az életembe tévedett. Mikor a tömbházához értünk Harry a lépcsőknél felvette a bicikliét és a vállán vitte fel.

- De izmos valaki. – mondtam és a szemöldököm kezdtem el vonogatni

- Nem gúnyolódunk. – mondta Harry és neveti kezdett. Mikor felértünk és ajtót nyitott előre engedett. Meglepően világos és tágas volt az otthona. Világos színek uralkodtak. Modern és egyben otthonos volt, ez tetszett.

- Pillanat csak kezet mosok,érezd otthon magad– mondta Harry. Leültem a kanapéra és vártam míg visszajön.

- Te kis szerény. – mondta és nevetni kezdted

- Ne feledd Harold! Nem gúnyolódunk. –vágtam visza.

- Igaz-igaz. – mondta és ledobta magát mellém. Rám mosolygott. Tetszik a mosolya és imádom mikor én vagyok az oka.

- Mit csinálunk?- kérdezte Harry

- Nem tudom. – mondtam. Majd Harrynek megszólalt a telefonja. Egy női hang szólt bele szerintem az anyukája lehetett.

- Anyum volt. – mondta Harry és letette a telefont. – Ma megint bent marad dolgozni…

- Értem és apukád? – kérdeztem

- Apa is dolgozik..- mondta Harry láttam az arcán,hogy elhanyagoltan érzi magát

- Mit szolnál ha megnéznénk egy filmet? – kérdeztem mert láttam Harry letört lett ettől a hívástól így próbáltam elterelni a figyelmét.

- Nem is rossz ötlet tőled. – mondta nevetve

- Ezfájt. – mondtam és sírást színleltem.

- Naaa…tudod szeretlek. – mondta és kiskutya szemekkel nézett rám.

- Nem tudom…- mondtam és komolyan néztem vissza rá.

- Na.. – komolyodott el ő is. Majd fel állt és elindult. Hátsóba rúgtam, de csak finoman.

- Ó Amy, tudom vágysz az én eszméletlen jó hátsófelemre. – mondta

- Ó Harry babe minden álmom. – nevettem

- Na gyere már te lustaság. – mondta és előre ment

- Megyek-megyek. – tápászkodtam fel a kanapéról. Harry szobája is ugyan olyan tágas és világos volt. Nem volt rendetlenség ami meglepett.  Leültem az ágyára és néztem ahogyan tevékenykedik. Kisebb idő után észrevette hogy nézem.

- Mit bámulsz? – mosolyodott el.

- Majmot. – nevettem

- Ó igen? – mondta és elkezdett ugrándozni majd végül rám ült és ugy tett mint egy majom.

- Hülye!Szállj le, szétroppanok! – mondtam nevetve de nevetni is alig tudtam.

- Te lehülyéztél? – akadt ki Harry

- Igen!Van valami problémád ezzel? – kérdeztem kihívóan majd  Harry hátat fordított nekem ki akart menni kisebb nagyobb sikerrel mert a hátára másztam.

- Lefele onnan ! – mondta és elkezdett szaladni velem. Majd a nappaliban a kanapára dőltünk.

- Ó te menő Harold. – nevettem. Majd nagyobb levegőt vettem mert elfáradtam. Felálltam és elrendeztem a pólóm. Harry is felállt és a hátulról átölelt. Kezeinket összekulcsoltam majd megfordultam és át öleltem.

4.rész - ....

Megkésve de annál nagyobb szeretettel. Komizzatok és lesz kövi (most regisztráció nélkül is lehet komizni)

Jó olvasást remélem tetszeni fog<3

Szk-<3

*Harry szemszög *

Mikor közelebb értem nem hittem a szememnek…Kyle volt de méghozzá nem Amyvel. Nem hiszem el, hogy lehet ilyen g*ci? Nem bírtam,hogy ne szoljak bele ezért odamentem.

- Kibékülsz Amyvel és már aznap más szoknyája alatt nyúlkálsz?Ej,ejj…- mondtam flegmán neki majd közelebb mentem hozzám. Ellökte a csajt magától és közeljött hozzám.

- Nocsak,nocsak. Romeo megjött. Azt javaslom ne avatkozz bele. – mondta

- Mért mi lesz? Engem legalább érdekelnek Amy érzései. – mondtam majd egészen közel mentem hozzá és farkas szemet néztünk.

- Na gyerünk fuss Amyhez szólj hogy mással láttál.

- Én nem dicsekednék azzal,hogy a második esély megszerzése napján már megint megcsaltam.

- Mióta betetted a lábad az osztályba minden tré lett –  mondta

- Csak annyiban hogy most már Amy rájött hogy fűvel fával megcsalod.

- Kussolj és menj anyucidhoz - mondta

- Előbb még megkell tennem valamit – kiáltottam fél hangosan majd behúztam neki egyet. Eléggé elfajult a verekedés mikor végül az ismeretlen csaj közénk állt valahogy.

- EZT NEM ÚSZOD MEG ENNYIVEL – kiáltotta nekem

- MÉR MILESZ GYERÜNK ÜSS MEG!– kiáltottam vissza neki mikor megint nekem akart ugrani de a csaj nem hagyta , kicsit bevérzett a szám és a szemem alatt is bepirosodott ami nagyon úgy nézett ki hogy befog kékülni. Kyle és az ismeretlen csaj elmentek, én is elindultam haza. Egész úton a számnál tartottam a kezem a vérzés nem akart elállni. Szerencsére otthon nem volt senki. Ezért volt időm még zuhanyozni és anya alapozójából tettem a mostmár kék foltomra,hogy ne látszódjon annyira. Felvettem a RayBan szemüvegem hogy nevevődjön észre és kimentem levegőzni a kedvenc helyemre. 

A bmx-emmel mentem mert eléggé messze volt. Bringázás közben egy hangra lettem figyelmes ami hozzám szólt

 - Mr.Styles már nem is látsz meg az utcán? – kérdezte a hang ami ismerős volt de nem tudtam felismerni majd nevetni kezdett és egyből felismertemm,Amy volt.

 - Amy. – mondtam és egy erőltetett mosolyt nyomtam az arcomra

 - Van valami baj? – kérdezte Amy 

és kicsit ő is vissza vett a boldogságából.

 - Nem nincs – mondtam majd lesütöttem a szemem. Amy megölelt, illatát mindig éreztem a levegőben miután elhaladt mellettem de most sokkal jobban esett ez az illat, és erre sok ezer pillangó ébredt fel a gyomromban. Szorosan vissza öleltem őt.

 - Harry? Biztosan nincs semmi gond? Nekem bármit elmondhatsz, tudom nem ismersz még olyan jól de bennem megbízhatsz. –mondta

- Te megbízol bennem? – tettem fel kérdést kérdésre.

- Igen. Bármennyire is hihetetlenül hangzik valamiért első perctől bízok benned. – mondta

- Akkor gyere el velem

- Hova?Most? – akadt ki Amy

- Most. Majd meglátod – mondtam. Amy húzta a száját én meg a szemébe néztem, de még mindig nem válaszolt.

- Most nem tudok menni – mondta Amy. Dühös lettem, de nem tudom mért. Csalódottan néztem Amyre majd indulni készültem. Amy a vállamra tette a kezét én meg elhúztam a vállam a keze alól. Majd felültem a bringára és amilyen gyorsan tudtam elhajtottam. Elmentem a kedvenc helyemre, egy üresebb hely ahol talán egy régi gyár maradványai vannak. Ide szoktam járni az unokatesómmal Erich-el és haverjaival,akiket még nem nagyon ismerek. Mikor megérkeztem dühömet a bmx-emre űztem ki, össze is karcolódott a festék rajta. De kicsit sem érdekelt. Fel és alá járkáltam majd leültem a földre. És sírni kezdtem. Legszívesebben vissza mennék Londonba a régi barátaimhoz.Tudtam hogy itt szar lesz. De hogy az első 5 hétben ennyire kiakadjak. Nem ismertem magamra. Sírásom egy telefon hívás szakította közbe. Amy volt letettem a földre mellém és hagytam,hogy szóljon tovább. Kb fél órája ültem a földön és néztem a semmibe mikor valaki lépteit hallottam és leült mellém. Szemem sarkából láttam,hogy Amy volt.

 - Nézd…Tudom,hogy van valami…. – én csak tovább néztem magam elé.

 - Nekem elmondhatod…- folytatta

 - És még  azt kéred hogy elmondjam? – kérdeztem idegesen

 - Figyelj rohadtul nem értem mi bajod van mostanába. – kezdett hangosan beszélni Amy

 - Mikor legelőször találkoztunk, tudod mikor sirtál Kyle-ért…Akkor azt hittem nem fogsz többet vele összejönni mert te is rájöttél a dolgokra de tévedtem

- MI BAJOD HARRY!???

- AZ HOGY TUDHATTAD VOLNA HOGY KYLE ISMÉT MEGFOG CSALNI DE TE NEM MÉG AZNAP KIBÉKÜLSZ VELE – kiabáltam én is vele

- Ó BOCSÁNAT HOGY ÉLEK – kiabált majd mély csendlett

- Tényleg megcsalt? – kérdezte halkan és könnyek folytak le az arcán

- Tegnap haza fele láttam őt egy csajjal….- mondtam én is halkan

- Harry én…én…-mondta és fejét a vállamba fúrta és úgy sírt. Szorosan kezdtem el ölelni.

- Szeretlek – súgtam a fülébe.

- Én is - mondta majd elengedett és szembe velem ült le.

- Ugye nem csináltál neki semmit? – kérdezte Amy. Nem válaszoltam neki csak levettem a napszemüvegem.

- Most ez komoly? – kérdezte Amy

- Nem hagyhattam tétlenül… - mondtam. Majd némán felálltunk. Indulni akartunk mikor megfelelő pillanatnak éreztem hogy….