11.rész- minden a legnagyobb "rendben"...

Kicsit későn de meghoztam az új részt. Remélem tetszeni fog. Köszönöm a komenteket és a feliratkozásokat. Új részért cserébe komikat kérnék.^^:D:$

Szk.<3

*Amy szemszög*

- Megjöttünk! – kiáltotta anya ezzel félbe szakítva a gondolataim. Feltápászkodtam az ágyból és kimentem az előszobába megnézni őket. Fel voltak pakolva, vásárolni voltak ezért elvettem pár teli zacskót tőlük és a konyhába vittem át, majd kipakolni kezdtem őket.

- Had csak majd én megcsinálom. – jött be anya a konyhába.

- Rendben. – mosolyogtam egyet és visszamentem a szobámba. Török ülésben ültem az ágyon, és gondolkodtam. Felhúztam a blúzom úját, teljesen  megfeledkeztem a hegekről a kezemen. Újra szembe találni magam a sebekkel, mindig nehéz. Mert minden egyes vágás egy történetet mond el. És minden történet egy valakihez fűződik…igen....Kylehoz. Lassan és finoman végig húztam az ujjam a vágásokon. Néha ijesztő mit tud tenni az ember magával…lépésekre lettem figyelmes ezért gyorsan lehúztam a blúzom ujját. Anya jött be.

- Kicsim…El kell menünk a nagyiékhoz. Jössz te is vagy maradsz itthon?- dugta be a fejét az ajtón

- Maradok ha nem gond. – mondtam halkan.

- Nem tudom meddig ülünk de kaja van a hűtőben. Ha meg pedig kimész jól zárd be az ajtót..Vigyázz magadra. – mondta bejött és egy puszit nyomott a homlokomra majd ki ment. Hallottam amint maguk után bezárják az ajtót. Hátradőltem az ágyon és a plafont kezdtem el bámulni. Rezgést éreztem a zsebemben, a telefonom szólt,Harry hívott.

- Sziia. – vettem fel a telefont.

- Sziia. – válaszolt ő is.

- Amy? – folytatta.

- Igen? – kérdeztem.

- Látni szeretnélek. Tudnánk találkozni? – kérdezte

- Most? – szorult össze a gyomrom és a szívem hevesebben kezdett el verni.

- Igen…ha lehetne és persze ha szeretnél.. – mondta

- Akkor gyere át. – mondtam.

- Rendben. Akkor sziia. –mondta és letette a telefont. Kérdem én mire ez a sietség,de végül is mindegy. Bementem a fürdőbe és kiengedtem majd kifésültem a hajam. Aztán a konyhába vettem az irányt mert szomjas voltam, be sem értem a konyhába mikor kopogtak. Ajtót nyitottam. Harry nézett fel rám és én elmosolyodtam.

- Gyere be. – mondtam majd bejött és én becsuktam utána az ajtót. Megfordultam és Harryvel találtam szembe magam,nem mintha nem számítottam rá csak megszeppentem mikor hirtelen megfordultam és ott volt 5 centire tőlem. Ahogy megfordultam, Harry tapintatosan megfogta a derekam majd közel húzott magához, a szívem már a torkomban dobogott. Talán még ő is érezte a a dobogást. Ajkait az enyémre tapasztotta. Kezeim összekulcsoltam a nyaka körül.

- Gondolom ez elég meggyőző volt válaszként. – suttogtam a fülébe a csók után. Harry mosolygott egyet és  ajkait újra az enyémre tapasztotta. Az újabb csók után bementünk a szobámba, Harry lefeküdt az ágyra én pedig bekapcsoltam a tv-t majd felmásztam az ágyra  mellé és török ülésbe helyeztem magam. Harry összekulcsolta a kezünket.

- A kezed tökéletesen mutat az enyémbe. – mondta Harry. Én meg csak mosolyogtam majd mellé feküdtem és átöleltem őt. Harry a hajamat kezdte el babrálni. Épp a keze után nyúltam,hogy befejezze amikor a blúzom úja felcsúszott nem nagyon, épp csak annyira,hogy Harry épp,hogy felfigyelt rá.

- Mi van a kezeden? – ültünk fel mint ketten. Harry megfogta a kezem és fel akarta húzni a blúzom úját…