15.rész - Dave

Ne haragudjatok,hogy ilyen későn jött új részt, csak most lett erre is időm. De kárpótlásul egy "hosszabb" részt hoztam. Ha összegyűl 6 komi akkor hamarább hozom a részt mint szombat. Tudjátok még tart ez a büntetés féleségem:DD Szóval, új rész remélem elnyeri tetszéseteket, komizzatok és stb. Köszönöm az oldal megtekintéseket és a feliratkozásokat meg a komikat. Remélem ez a rész sem szenved majd hiányban.<3

-Szk<3

- Nem fogod megúszni. Mutasd a csuklód. – állt elém.

- Mi?! Nem!? – válaszoltam

- Amy! – szólt rám mély hangján.

- Harry! – szóltam vissza rá

- Mutasd a csuklód vagy ha nem akkor megnézem magam. – mondta

- Na sok sikert….- mondtam halkan majd szorosan fogtam a felsőm ujját,hogy ne tudja olyan könnyen felhúzni. De Harry hatalmas kezével átérte a csuklóm, szorosan fogta majd egy mozdulattal felhúzta a felsőm ujját. Ereje jóval meghaladta az enyém ezért semmi esélyem nem volt,könnyedén felhúzta a felsőm. A vágásokat vette vizsgálat alá, majd a másik kezemen is felhúzta a felsőm ujját.

- Miért csinálod? - kérdezte csalódott tekintettel 

- Ezt már nem én uralom. – mondtam és megszabadultam kezei rabsága alól,majd kitértem előle és lassan elindultam. Harry megfogta a kezem és vissza húzott.

- Kérlek… - mondta Harry rekedt hangján majd nyelt egyet.

- Sajnálom – mondtam majd ujjammal végig simítottam kézfejét ő meg összekulcsolta kezünk,magához húzott és átölelt. Szorosan ölelt, hatalmas karjait összekulcsolta körülöttem.

- Szeretlek. – suttogta,meleg lehelete csiklandozta a fülem.

- Én is szeretlek. – súgtam vissza neki, ajkait enyémre tapasztotta és egy csók csattant el. Fürtjei csiklandozták az arcom. Majd ujjait az enyém köré fonta és úgy sétáltunk némán a félhomályos utcákon. A tömb házamhoz értünk amikor felé fordultam és kezeim a nyaka körül összekulcsoltam ezt követően ő a kezeit a derekamon pihentette meg. Közelsége és illata pillangókat ébresztettek föl a hasamban. Harry lassan közeledett felém majd ajkát az enyémnek élvezhettem. Hosszú szenvedélyes csók lett belőle. Miután ajkaink szétváltak Harry közölte,hogy hívni fog még majd én felviharzottam a lépcsőkön. Kopogtam majd apa ajtót nyitott. A nappaliba vettem az irányt,ahol már a vendégek vártak rám. Ismeretlen arcok fogadtak, anya egy munka társa jött hozzánk. Mikor beléptem a nappaliba egy eléggé,sőt talán túlzottan helyes sráccal találtam szembe magam.

- Hello. Dave vagyok. – állt fel a kanapéról az eléggé magas srác kb. Harryvel egy magasságban lehetett, kékes-zöld csillogó szemeivel rám mosolygott.

- Szia,Amy vagyok .- mutatkoztam be neki és viszonoztam mosolyát.

- Nos akár be is viheted a szobádba Dave-t,ismerkedjetek meg. – mondta anya nagy vidáman és a kezembe nyomott egy tál ropit…

- Dobd csak le magad. – mondtam Davenek mikor beértünk a szobámba.

- Hány éves is vagy? – kérdezte Dave miközben helyet foglalt tőlem nem messze az ágyon.

- 18 és te? – kérdeztem miközben ropival tömtem magam

- 19. – mosolygott.

- És ti nemrég költöztetek Chicagóba ugye? – törtem meg a kínos csendet

- Aha, 4 hete kb. – mondta lazán

- És szereted itt? – faggattam

- Nem rossz,csak még furcsa, barátom sincs sok. – mondta

- Az nem probléma ha akarod körbe vezetlek a városban bemutatlak pár barátomnak is. Mit szólsz? – javasoltam neki.

- Azt megköszönném. – nevetett

„Dave megyünk” – szólt be egy női hang,Dave anyukája volt.

- Most mennem kell, de azért egy telefon számot kaphatok? – mosolygott

- Persze. – mondtam és ideadta a telefonját és én bepötyögtem a telefon számom. Miután Dave és az anyukája elment átöltöztem pizsamába majd takaró alá bújtam. Harry felhívott ahogy ígérte,így vele beszéltem egész addig meddig el nem álmosodtam.

*másnap reggel*

Ébresztő órámra keltem, alig tudtam kitápászkodni az ágyból. Kinyitottam a szekrényt előttem és kivettem egy fekete szűk farmert és egy fehér kapucnis blúzot. A ruhákkal együtt bevonultam a fürdőszobába és egy gyors zuhannyal ébresztettem fel magam. Hajamat kivasaltam, majd utolsó simításokat végeztem kinézetemen. Felvettem a bőr dzsekim és a fekete vans cipőm meg a táskám és elindultam suliba. Ma nem Harryvel mentem suliba, talán jobb is legalább ilyenkor tudom tisztázni a dolgokat. Hideg szél kapott a hajamba és az arcomba fújta. Épp azon kínlódtam,hogy kiszedjem az arcomból de a szél erősebben fújt és én véletlenül belementem valakibe.

- Elnézést. – néztem fel az eléggé magas srácra. Majd ő fejét felém fordította és rám nézett, ismerős arc volt, kékes zöld szemei csillogtak. Nem telt el csak pár másodperc mire körül rajzolódott a kép hogy ki is az valójában. – Dave!? – szóltam fel hangosan.

- Amy?! – lepődött meg ő is és egy széles mosoly ült az arcára.

- Hát te? – kérdeztem tőle.

- Egyik osztály társam várom. – mondta és pillantása végig futott rajtam,majd ennek hatására kissé zavarba estem.

- Te? – szakította félbe pár másodperces gondolataim

- Suliba megyek. – mondtam majd egy magas jól öltözött fiú jött felénk.

- Ő lesz az. – mondta, majd ideért a szőke srác.

- Amy ő itt Richard, Richard ő itt Amy – mutatott be egymásnak.

- Hello. – köszönt Richard majd mosolygott egyet, szép fehér fogai voltak, egy barna szűk farmert majd ezt követően egy barna bör dzsekit és egy fehér converse-t viselt

- Sziia. – köszöntem neki vissza

- Merre mész? – kérdezte Dave

- Előre. – nevettem.

- Gondoltuk. – nevetett Richard.

- Ha gondolod egy ideig elkísérünk mivel mi is „előre” megyünk .- mondta Dave.

- Persze nyugodtan, jól fog a társaság. – mosolyogtam majd elindultunk. Az út hátra lévő részén jókat beszélgettünk, viszont én letértem a  sulihoz ők meg még folytatták útjukat. Dave megígérte hogy még ma felhív,hogy programot egyeztessünk. Boldogan sétáltam be a suli udvarába amikor Harrybe ütköztem, aki komoly tekintetét rám szegezte....

14.rész - Kyle problémázik...

Ne haragudjatok,hogy ilyen későn hoztam az új részt. De elvették a laptopom, és most hétvégére vissza szereztem, de több mint valószínű,hogy megint elveszik. Ígérem LEGKÉSŐBB jövő hétvégén hozom az új részt. Szóval akkor itt az új rész, remélem tetszeni fog, köszönöm az eddigi komikat..:D:3

- Szk<3

Némán sétáltunk amikor egy hang szólt utánunk.

- Éljen az új pár. – mondta az ismerős hang, megfordultunk mind ketten hát ki lehetett más?! Kyle volt..

- Megint te? – kérdezte Harry

- Csak próbálok kedves lenni. – mondta flegmán Kyle

- Akkor netán el is mehetnél. – mondta Harry.

- Hagyd…gyere,menjünk. – suttogtam Harrynek és megfogtam a kezét.

- Még találkozunk! – nézett fenyegetően Harryre és rám majd egy kocsi lassított le mellette,ő meg beszállt és elhajtottak mellettünk.

- Ez se normális. – mondta Harry.

- Nyugi van. – mondtam és átöleltem ő meg szorosan vissza ölelt. Majd folytattunk utunk a suli felé. Első óránk matek volt. Ahogy beértünk az osztályba együtt Hopenak széles mosoly ült ki az arcára... Kyle nem volt ott első órán,sőt egész nap nem jött be a suliba. Ami rosszat jelent nála. Sejtelmem sincs mi baja,de tartok tőle,hogy Harry a ki szemeltje. Nem voltam valami aktív a mai órákon,sőt szüneteke sem. Harry többször is rákérdett,hogy mi a baj de én csak annyit feleltem,hogy „semmi”…a szokásos válasz. Egész nap Kyleon gondolkoztam. Furcsa mostanában,és az autós jelenet is, mintha minden meglenne szervezve….

*haza fele*

 Egyedül sétáltam  mert Harrynek az anyukájával kellet találkoznia. Fél úton Kyleal találtam szembe magam.

- Amy?! Hát Harryt hol hagytad? – kérdezte flegmán.

- Hol írja,hogy mindig vele kell lennem? – kérdeztem vissza

- Sehol. Sőt sokkal jobb nélküle látnom téged. – mondta és felém közeledett.

- Figyelj nem vágom mi bajod de akár mi is az lenyugodhatnál. – löktem el magamtól

- Mind ketten tudjuk mi a baj. – mondta majd hozzám simult.

- Hát sajnos nem. – mondtam majd ismét ellöktem magam remélve,hogy nem fog megint közeledni felém.

- Már kezdtem elfelejteni milyen akadékos vagy. – mondta és egy mosoly ült ki az arcára

- Én meg azt,hogy milyen idegesítő vagy. – próbáltam elmenni de nem hagyta

- Hová sietsz? – fogta meg a karom

- El engedhetnél .- mondtam és csodák csodájára el engedett. Majd megfordultam és elindultam hazafelé.

- Találkozunk mi még cica. – szólt utánam, ilyenkor annyira utálatos tud lenni, nem bánnám ha mindennap egy ilyen párbeszédbe kéne részt vennem,minthogy Harryre szálljon rá,mert lássuk be, Kyle olyan típus,hogy ami nem lehet az övé másé se legyen, és nem akarom,hogy Harry miattam bajba kerüljön...
Nem sokkal később már otthon voltam.

- Már itthon is vagy? – ámuldozott anya ahogy beléptem az ajtón

- Aha. – mondtam és ledobtam a cuccaim a nappaliba. Bementem a szobámba és a cuccaim kezdtem kipakolni. Átöltöztem kényelmesebb ruhába majd nekiláttam a háziknak. Kevés sikerrel mert épp Harry hívott,hogy nem megyek-e telepre. Hát végülis bármi jobb mint,hogy tanuljak vagy ilyesmi,úgy hogy készülődni kezdtem. Szokásos öltözéket vettem fel, szűk farmer, egy rövid ujjú, Vans cipő és egy felső. Hajamat kiengedtem és kivasaltam. Épp az ajtón mentem ki mikor anya szólt utánam.

- Hová mész? – kérdezte

- Ki. – feleltem és kiléptem az ajtón

- Ne ülj sokáig. – hallottam ahogy utánam szól,majd becsuktam az ajtót magam mögött. Őszies idő volt, végül is mit is vártam szeptember vége fele?!. Kissé hűvös volt,de azért a nap sem tétlenkedett. Nem sokára ott voltam.

- Sziasztok. – köszöntem a tétlenkedő népnek.

- Szia Amy. – köszöntek szinte egyszerre a egészen. Harry oda jött hozzám,átölelt és ajkait az enyémre tapasztotta,majd kézen fogva közelebb vezetett a srácokhoz. Már sötétedni kezdett  amikor a telefonom szólalt meg. Anya volt, haza kellett mennem mivel vendégek toppantak be hozzánk.

- Nekem mennem kell. – mondtam miután letettem a telefont.

- Elkísérlek – mondta Harry.

- Oké. – mondtam majd elköszöntem a srácoktól egy-egy puszival. Miután Harry is  elköszönt tőlük elindultunk. Némán mentünk,amikor hirtelen elém állt ezzel meg akadályozva,hogy tovább menjek

- Nem fogod megúszni. Mutasd a csuklód. –  utasított....

13.rész- jobbat..

OMG csodálatosak vagytok*w* Köszönöm a sok komit meg a feliratkozásokat.*---*

Új résszel szolgálok nektek. Remélem ez is tetszeni fog nektek. <3

- Szk<3<3

Göndör fürtjeit azonnal felismertem Harry volt. Próbáltam letérni az útról nem zavarni jelenlétemmel őt de tekintetünk össze ütközött. Ahogy meglátott felállt és felém sietett. Némán álltam és vártam mit akar tenni, talán valaki mást lát a hátam mögött vagy akármi…Egyre közelebb jött felém. Mikor már előttem volt,magához húzott fejét az enyémnek támasztotta.

- Szeretlek. Bármit is tennél vagy tennék! – suttogta és megcsókolt. Hosszú csók lett belőle. Szorosan átöleltem öt és ő a hajamba puszilt. Kivette a hajam az arcomból és tekintetét rám szegezte.

- Többet ne csináld. Kérlek! – mondta én némán a földre néztem. Mintha csak a gondolataimba olvasott volna fogta a kezem és felhúzta rajta a felsőm. Komolyan nézett rám.

- Kérlek ne mond el senkinek! – mondtam halkan. Harry komolyan nézett és közben az állkapcsát feszítgette. Nem szólt csak némán állt. Leültem a út szélére majd olyan 5 perc után leült mellém.

- Nem akarlak elveszíteni e miatt. – suttogtam majd egy könnycsepp gördült le az arcomon.

- Nem is fogsz. – mondta majd felém fordult és közel hajolt hozzám. Forró ajkait az enyémre tapasztotta.

- Azt hiszem hazamegyek…Holnap hétfő és még nem csináltam semmit. – mondtam majd felálltam.

- Elkísérlek. – mondta és kezét összekulcsolta az enyémmel. Némán mentünk, majd nem sokára a tömb házam elé értünk.

- Holnap reggel itt várlak. – mondta

- Rendben. – mondtam és arcon pusziltam majd elindultam az ajtó felé mikor visszahúzott magához és megcsókolt.

- Még beszélünk. – suttogta majd felmentem.

- Megjöttem. – kiáltottam el magam majd ledobtam a cuccaim és a szobámba vettem az irányt. A könyveimet pakolásztam amikor anya benyitott.

- Nem vagy éhes? – kérdezte

- Nem – mondtam.

- Mit ettél ma? – kérdezte. Én meg mintha meg se hallottam volna tovább tettem a dolgom.

- Kitalálom. Ma se ettél semmit! – kezdett ideges lenni.

- Én csak simán nem vagyok éhes.. – magyarázkodtam.

- Ja persze. – mondta majd becsapta az ajtót. Tovább pakoltam a dolgaim ki és majd vissza a szekrényembe mikor anya megint benyitott.

- Legalább egy joghurtot egyél meg. – mondta majd bejött és letette az asztalomra.

- Jólvan oké. – zavartam le a beszélgetést,hogy végre kimenjen. A könyveim előttem voltak és én csak bambultam ki a fejemből. Semmit sem tudtam csinálni. Néma csend volt a szobába az óra ketyegése is hallatszott. Mikor már meguntam ezt a semmi tevést összecsuktam a könyveim,füzeteim majd betettem a táskámba. Fél 11 volt már, jobb dolgom nem volt így hát eltettem magam holnapra.

*reggel*

Az ébresztő órám költött. Amikor kicsoszogtam pizsamában a konyhába anya már rég a kávéját itta.

- Jó reggelt. –mondta anya

- Jobbat ! – feleltem majd a fürdőbe vettem az irányt. Épp készen voltam amikor a telefonom szólalt meg. Először fogalmam sem volt merre van, majd nehezen megtaláltam és felvettem.

- Csak nem elaludtál? – kérdezte Harry

- Nem csak nem kaptam a telefonom. –mondtam

- Kész vagy? Most indulok feléd. – mondta

- Mire ide érsz kész leszek. – mondtam.

- Mikor odaérek felhívlak. – mondta és letette a telefont. Utolsó simításokat végeztem amikor Harry hívott megint. Felvettem a cipőm és egy kabátot kaptam magamra majd felvettem a táskám és siettem lefele a lépcsőházba,hogy Harry ne várjon sokat rám.

- Jó reggelt. – mosolyogott rám

- Jobbat. – mondtam.

- Mutasd meg a karod! – utasított Harry

- Mire jó ez? – kérdeztem majd elindultam.

- Pont arra. – mondta és mellém jött majd ujjait az enyém köré fonta. Némán sétáltunk amikor….